Pap F. Éva: – Köszönöm, hogy elfogadtad a felkérésemet, és vállaltad ezt a kicsit talán fura táv-interjút.
Rita Horseyes: – Én köszönöm a megtisztelő felkérést. Annyira nem is fura számomra, hogy online kommunikálunk, hiszen munkámból adódóan elég sokszor teszem ezt.
Pap F. Éva: – Ezt úgy értsem, hogy az írói tevékenységed kapcsán sokat kell egyeztetned a kiadóval, a terjesztőkkel, egyéb partnerekkel?
Rita Horseyes: – Nem, ezt az alkalmazotti munkaviszonyomra értettem. SEO operátorként, azon belül elsősorban szövegíróként dolgozom Magyarország egyik legjobb SEO cégénél.
Pap F. Éva: – Napi 8 órás munkaidőben dolgozol? Mikor marad időd az írásra?
Rita Horseyes: – Utána. :)
Pap F. Éva: – Ha jól értem, a Viharpárducot esténként, a napi meló után írtad, ráadásul úgy, hogy napközben is szövegeket írtál a munkahelyeden? Nem lehetett könnyű!
Rita Horseyes: – Esténként és hétvégenként, igen. Azt sosem állítottam, hogy könnyű, de percig se bántam. Annál jobb érzés volt, amikor végre elkészültem vele és könyv formájában láthattam viszont.
Pap F. Éva: – Mi volt az első gondolatod, amikor kezedbe vetted a kész könyvet?
Rita Horseyes: – Az, hogy igen, megcsináltam! A következő pedig, hogy gyorsan neki kéne fognom a második kötet megírásának...
Pap F. Éva: – És ezzel el is érkeztünk ahhoz a kérdéshez, ami nagyon érdekel engem, és szerintem másokat is: Miről fog szólni a folytatás?
Rita Horseyes: – Ez nem folytatás lesz, bár a történet természetesen kapcsolódik az első könyvhöz. De a Viharpárduc kölyke teljesen új alapokra épül, csupán Magna világa maradt meg, mint helyszín. Ám az sem ugyanolyan, mint amilyennek az első kötetben megismerhettük, sok-sok meglepetést tartogatok az Olvasóknak... De többet egyelőre nem árulok el róla.
Pap F. Éva: – Legalább annyit árulj el, hogy látjuk-e még viszont valamelyik korábbi szereplőt?
Rita Horseyes: – Előfordulhat, de nem ígérek semmit. :)
Pap F. Éva: – A honlapon, a vendégkönyvben láttam egy olvasód beírását, miszerint nagyon tetszett neki a regény, de nagyon gonosz és elvetemült író vagy. A válaszodban finom humorral elismerted ezt. De milyen embernek tartod magad valójában?
Rita Horseyes: – Az írás terén tényleg elég elvetemült tudok lenni, és szeretem meghökkenteni az Olvasókat. Értem ezalatt, hogy én simán kiirtom a szereplők felét, ha épp úgy találom jónak, hatásosnak a történet szempontjából. Viszont a hétköznapi életben inkább a jószándékú együttműködés jellemző rám.
Pap F. Éva: – A fantasy regényben rengeteg szereplőt mozgatsz, több szálon fut a cselekmény. Amatőr íróként tudom, hogy nem kis teljesítmény ennyi mindent koordinálni egyszerre, de most megkérdezném tőled, a profitól: van valami trükköd ehhez, vagy alapból ilyen "stratéga" típus vagy?
Rita Horseyes: – Jesszusom, hagyjuk ezt a profizást, jó? Ami a kérdésed illeti, korántsem vagyok stratéga típus. Egy nagyon egyszerű trükköt alkalmaztam: szépen begépeltem egy táblázatba a fejezetek rövid összefoglalóit, és melléjük írtam a történet szerinti napszakokat. Így tudtam összehangolni a különböző helyszíneken történő dolgokat nap és napszak szerinti időben.
Pap F. Éva: – Láttam egy térképet is a honlapon. Azt is te rajzoltad?
Rita Horseyes: – Igen, az irányok és távolságok miatt volt szükségem rá.
Pap F. Éva: – Jól tudom, hogy a borítóterv is a te munkád?
Rita Horseyes: – Igen, és büszke is vagyok rá. Sikerült olyannak megrajzolnom, amilyennek elképzeltem.
Pap F. Éva: – Ritka az olyan író, aki az írásban és a rajzolásban is ennyire tehetséges. Ráadásul te mindezt egy teljes munkaidős állás mellett hoztad össze. Le a kalappal előtted!
Rita Horseyes: – Huh, köszönöm, bár a rajzolás terén sokkal inkább a türelem és az idő, mintsem a tehetség segített. Sajnos, nem vagyok egy nagy rajzművész. Egy profi grafikai programmal amúgy ma már bárki képes ilyesmire.
Pap F. Éva: – Photoshop?
Rita Horseyes: – Nem, én a Gimp nevű programot használom. Ez egyrészt ingyenes, másrészt a számítógépemen nem Windows rendszer fut, hanem a Linux egyik disztribúcója. A Gimp ezen a platformon is jól érzi magát.
